III. Béla halálának 825 éves évfordulója

Április 23-án lesz III. Béla halálának 825 éves évfordulója.

Béla hazánk egyik legnagyobb királya volt, uralkodása alatt hazánk Európa egyik leggazdagabb országává vált.

Rubicon oldalán találtam ezt a cikket:  http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1196_aprilis_23_iii_bela_kiraly_halala/

1196. április 23. | III. Béla király halála

Szerző: Tarján M. Tamás

1196. április 23-án hunyt el III. Béla, a 12. század végi Magyarországot felvirágoztató uralkodó, az Árpád-ház egyik legnagyobb formátumú királya.

Béla II. Géza király (ur. 1141-1162) négy fia közül a második volt, születési időpontját 1148-ra becsüljük, ezt bizánci útjáról szóló Krónika-bejegyzés alapján lehet kikövetkeztetni. Miután Géza igen fiatalon, mindössze 32 évesen meghalt, legidősebb fia, III. István (ur. 1162-1172) örökölte meg a trónt, és a hatalommal együtt a sokadik reneszánszát élő Bizánci Birodalommal folytatott háborúskodást, mely során Komnénosz Mánuel (ur. 1143-1180) sokadik uralkodóként tett kísérletet Magyarország hűbéri alávetésére. Bár a császár és II. Géza 1161-ben ötéves fegyverszünetet kötöttek, a 15 esztendős III. István trónra lépése után Mánuel újult erővel támadt észak felé, huzamosabb időre birtokba véve a Szerémséget és Horvátország egyes részeit is.

Miután a császár mind II. Lászlót (ur. 1162-1163), mind IV. Istvánt (ur. 1163-1165) sikertelenül léptette fel ellenkirályként, 1167-ben már hajlott egy számára előnyös, magyarországi hódításait biztosító békére. II. Géza még 1161-ben kötött egy barátságról szóló egyezményt Mánuellel, melyet második fia, Béla herceg személye garantált, aki a kiújuló háború ellenére, a szerződéshez híven 15 esztendősen, 1163-ban útra kelt a bizánci udvarba.

A fiatal herceg pályája váratlanul felívelt Mánuel udvarában, mivel az idősödő, gyermektelen császár számára rokonszenves lett a magyar herceg, így hamarosan lánya jegyesévé tette és kijelölte örökösének, létrehozva az Alexiosz névre átkeresztelkedő Béla számára a deszpotész tisztséget. Alexiosz személyében azonban Mánuelnek 1169-ben fia született, a magyar herceg minden reményét elvesztette a bizánci trónra, hogy aztán III. István váratlan halálával esélye nyíljon egy másik megszerzésére. Miután István 1172-ben – feltehetőleg mérgezésben – elhunyt, Béla hazatért, és bejelentette jogos igényét a magyar trónra, amit feltételezett Bizánc-barátsága miatt a nemesség nagy része, de öccse, Géza, és anyja, Eufrozina királyné sem támogatott. A herceg válaszul egy időre börtönbe záratta ellenszegülő rokonait és közvetlenül III. Sándor pápától kért engedélyt arra, hogy a kalocsai érsek Magyarország királyává koronázhassa őt. III. Béla Bizáncban eltöltött éveinek köszönhetően az ország jó viszonyba került a birodalommal, melynek 1176-ban katonai támogatást is nyújtott a kis-ázsiai szeldzsuk Ikóniumi Szultánság ellen.

Magyarország közben intenzív kapcsolatokat épített ki Nyugat-Európával, főleg Franciaországgal, lehetővé téve, hogy számos magyar fiatal – köztük feltehetően a Gesta Hungarorum szerzője, Anonymus is – Párizs egyetemén tanulhasson. Az uralkodó nyugati orientációját tükrözi 1186-ban kötött második házassága is, amikor VII. Lajos francia király (ur. 1137-1180) lányát, Margitot vette nőül. III. Béla külpolitikájának fontos eleme volt a pápasággal létesített jó viszony fenntartása, ami miatt viszont időnként összeütközésbe került az Itáliáért küzdő Barbarossa Frigyes császárral (ur. 1152-1190). Miután Mánuel 1180-ban meghalt, Béla fordított a hanyatlásnak induló Bizánccal szemben folytatott külpolitikán, és visszafoglalta a Magyar Királyság horvát és szerémségi területeit, sőt, megszerezte Dalmáciát és Velencével szemben védnöksége alá vonta Zára városát is.

III. Béla hadai később befolyásuk alá vonták Szerbiát és Bulgária egyes részeit is, ezzel Magyarország felváltotta a bizánci dominanciát a Balkánon. A király 1186-ban sikeres hadjáratot indított Halicsba is, felelevenítve ezzel Könyves Kálmán hódítási politikáját, de a fejedelemséget csupán két évig tudhatta birtokában. Béla nem csak külpolitikai szempontból tette európai jelentőségű hatalommá az országot, hanem, főleg a bizánci udvarban tanultak alapján, a belügyek modernizálásával is, 1181-ben létrehozta a királyi kancelláriát, amely minden elé kerülő ügyet írásba foglaltatott. A hivatali írásbeliség bevezetése ráadásul nem csak a kormányzat terén eredményezett pozitív hatásokat, nem véletlen, hogy III. Béla uralkodásának idejére datálhatóak az első nagyobb összefüggő magyar nyelvemlékek, a Halotti beszéd és könyörgés és az Ómagyar Mária-siralom, illetve ebben az időben végezhette jegyzői munkáját „P. mester”, azaz a fent említett Anonymus is.

1185–86 során elkészült az első kimutatás a magyar király jövedelmeiről is, ami alapján – természetesen a számokat kritikus szemmel vizsgálva – Béla kincstára hasonló vagyont rejtett, mint angol és francia kortársaié. Az uralkodó egyházbarát politikájából következett, hogy számos új apátság épült (pl. Bátaszék, Zirc, Szentgotthárd), ekkor honosodott meg például a ciszterci rend is Magyarország. A király és a pápaság tartós jó viszonyának köszönhetően Béla sikerre vitte azon törekvését, hogy elődjét, László királyt avassák szentté, amihez III. Celesztin 1192-ben járult hozzá. III. Béla, a legjelentősebb keleti keresztény állam fejeként ígéretet tett arra is, hogy keresztes hadjáratot vezet a Szentföldre, de ennek megvalósítását végül kisebbik fiára, a későbbi II. Andrásra bízta. A magyar király ellenben fogadta 1189-ben a Barbarossa Frigyes által vezetett német keresztes hadat, a császárt fényűző módon látta vendégül, és kérésére szabadon bocsátotta öccsét, hogy Géza herceg Frigyessel együtt vonulhasson a Szentföldre. Béla uralkodása idején Magyarország Európa-szerte elismert hatalom, a Balkán-félszigetet és Közép-Európát uraló birodalom lett, modernizált államberendezkedéssel, teli kincstárral nézve a jövőbe a király halálakor. III. Béla viszonylag fiatalon, 1196-ban hunyt el, koronáját és birodalmát Imrére (ur. 1196-1204) hagyva, miközben már felsejlett az Árpád-házi királyok örök átka, a hatalomért folytatott újabb testvérháború képe.

Új olvasói véleményt kaptam

Kedves Gyula!

Kiolvastam a Könyved! Örülök a lehetőségnek, mert pont erre volt szükségem, hogy valaki életközelbe hozza ezeket a szereplőket nekem. Úgy éltem végig, mintha egy film kockái peregnének. A rövid leíró részek után a párbeszédekben bontakozik ki a történet, tehát akár egy film forgatókönyve is lehetne. Egy nagyon jó, látványos, izgalmas , ugyanakkor mélyen emberi filmet lehetne belőle csinálni, Olyan a történet, amit ha értőn vinnének filmre, nagyon megemelné az embereket. Tudod, hiszek benne, lesz ilyen film. Akár ez a könyv is képezhetné az alapját, mert jó irodalmi és történelmileg hiteles alapanyag.

Mi az, ami összeköt minket?

Kaptam egy könyvet Zubreczki Dávid: Templomséták Budapesten. Ebben szerepel a Gyémánt Út Buddhista Központ is, ami a 7. kerületben a Rózsák terén található. A könyvben ezt a szöveget találtam: „A térre néző homlokzatán elhelyezett Madonna-szobrot gyönyörűen helyreállították, az évtizedeken át elfalazott kapuját kibontva itt alakították ki a központ egyik főbejáratát. Alighanem ez a világon az egyetlen buddhista központ, amelybe a kisded Jézus szobra alatt lehet belépni.” Első gondolatom az volt, nem így kellene élni az életünket? Aztán egy régi emlék jutott az eszembe, talán még a 80-as évekből. Volt egy zsidó házaspár ismerősöm, egyszer a feleség megkérdezte, hogy hova jártam iskolába. Mondtam, hogy egy ferences gimnáziumba. Erre úgy megörült, hogy majd a nyakamba ugrott. Örömmel újságolta, hogy ő is egyházi iskolába járt, az Anna Frank gimnáziumba. Életem nagy tanulsága volt. Azt kell megkeresni, mi az, ami összeköt minket, nem azt, ami eltaszíthat egymástól. Egy buddhista központ bejárata felett miért ne lehetne egy Madonna-szobor? Ezen az épületen eredetileg ott volt ez a szobor, azért mert buddhisták megkapták az építményt, miért vették volna le. Az európai és magyar buddhistákat ez a szobor összeköti az itt élő keresztény vallásúakkal.

Szent Piroska

III. Béla regényem egy része Bizáncban játszódik, Manuel császár udvarában. (Akkor még nem Bizáncnak, hanem Kelet-római birodalomnak hívták, a könyvben is így írok róla.) Béla túszként került a császár udvarába, elnyerte a császár bizalmát, és a leánya kezét, így ő lett a trónörökös. A sors úgy hozta, hogy az egyikből sem lett semmi. Nem írom le a részleteket, mert akkor a leendő olvasónak nem lesz érdekes a könyvem.

Ma találtam egy írást Szent Piroskáról Kiss Mao-Tun István Facebook oldalán. Miért volt ez nekem különösen érdekes? Szent Piroska Szent László királyunk lánya volt, majd a bizánci császár felesége lett, az ő első fia az előbb említett Manuel, akinek az udvarába került fiatalon Béla. Regényemben említést teszek Piroskáról, Béla végig járja azokat a helyeket, ahol az emlékeit őrizték.

Az írás itt található: https://www.facebook.com/groups/188180361234614/user/100001341678205/

A képeket erről az oldalról töltöttem le.

A képen a következők lehetnek: 1 személy
A képen a következők lehetnek: égbolt és túra/szabadtéri

Itt az új év!

III. Béla című könyvem 2021-ben is változatlanul kapható!

Vásárlási lehetőségek sem változtak.

Aki személyes átvétellel szeretné, annak lehetősége van erre Budapesten. Ehhez fel kell venni velem a kapcsolatot: gaszton0121@gmail.com email címen, illetve 30/721-0252 telefonszámon.

Internetes rendelés, házhoz szállítással: https://shop.newlinekiado.hu/Ormai-Gyula-III-Bela, itt van lehetőség a könyvhöz ebook formátumban is hozzájutni, illetve van egy kedvezményes áru, úgynevezett utazó csomag, amiben a vásárló hozzájut egy nyomtatott könyvhöz és ebook formátumban is.

Nem érhető el leírás a fényképhez.

2021

Elérkezett az év utolsó napja. Ilyenkor el szoktunk gondolkodni, hogy milyen is volt az elmúlt évünk. Az ember hajlamos azt mondani, régebben minden jobb volt. Persze ki nem mondja, hogy jobb volt fiatalnak lenni, mint korosabbnak. Véleményem szerint akkor élünk boldog életet, ha az életkorunknak megfelelő az életünk is. Eszerint ítéljük meg az elmúlt évünket.

Nemrég gyújtottuk meg az adventi gyertyákat, melyek jelentése: hit, remény, öröm szeretet. Azt kívánom mindenkinek, hogy az elkövetkező évben ezek a gyertyák fénye égjen a szívünkben, és amikor egy év múlva újra visszatekintünk az évünkre, azt lássuk, ha anyagiakban nem is biztos, de a gyertyák jelentése szerint gazdagabb évet zártunk.

A fenti gondolatokkal kívánok boldogabb, gazdagabb újévet!

Gaszton

Az élet maga a Camino

Karácsonyra kaptam egy könyvet Máté-Horváth Nóra írta, A Camino maga az élet címmel. A legjobb caminos könyv, amit eddig olvastam. Az életem szerencséje úgy hozta, ha nem is zarándokúton, de egy turista busszal jártam a szent Jakab útján, néhány helyen mi is voltunk, ami a könyvben szerepel, és végül eljutottunk Santiago De Compostelába. Természetesen a mi utunk teljesen más volt. Az Utat végig le kellene járni gyalog. Ahogy múlik az idő, tetézve a járvánnyal egyre kisebb a valószínűsége, hogy én is lejárhatom, de a könyv olvasása közben azt kezdtem érezni, én is jártam, és szerencsére még mindig járom az Utat. Olvasás közben egyre inkább kezdtem a könyv címét az én Utamra átfordítani “Az élet maga a Camino”, és közben úgy éreztem, aki a gyalogos Caminot járja, az az élet intenzív tanfolyamára jár.

Advent harmadik hetében vagyunk

Advent harmadik hetében vagyunk. A hagyományos adventi koszorún négy gyertyát helyeztek el, három lilát és egy rózsaszínt. Mindegyik gyertyának van egy szimbolikus jelentése, ahogy a múlt héten írtam a második gyertya a reményé. A gyertyák sorrendjének is van meggyújtási szabálya. A két lila gyertya után következik a rózsaszín és végül, ismét a lila. Míg a lila gyertyák, melyeknek szimbolikus jelentése a hit, a remény és a szeretet, visszafogottságra, befelé tekintésre inti az embereket, a rózsaszín az öröm színe.

Advent a várakozás időszaka. A megszületendő kis gyermek, Jézus születését várjuk. A jézusi egyházak szerint, Isten gyermeke születik le közénk. A harmadik, a rózsaszínű gyertya az Úrral való találkozás örömét hirdeti a hívőknek. Az örömöt akkor tudjuk igazán megélni, ha van kivel megosztani, ezért ehhez nem kell visszafogottság.

A héten érdemes végiggondolni, mennyi öröm történt az életünkben, sokszor arra is örömmel tudunk visszatekinteni, ami korábban talán bosszúságot okozott. Nem csak az idő szépíti meg a múltat, hanem idővel át tudjuk értékelni a korábbi eseményeket. Érdemes gyűjteni gondolatban az életünk örömeit, hogy amikor vasárnap meggyújtjuk a harmadik gyertyát, Jézus születését jelentő örömünk mellett, az életünk örömeire is emlékezhetünk.

hagyomanyos-adventi-koszoru

Kaptam egy újabb olvasói véleményt

Tisztel Ormai Gyula!

Orsi lánya, kolléganőm a keszthelyi oviban és büszkén újságolta, hogy Ön írt és meg is jelentetett egy történelmi könyvet III. Béláról. Első gondolatom a férjem volt, hogy elviszem neki, mert szereti a történelmi könyveket, aztán úgy is lett. Hazavittem és helyette én olvastam el, pedig nem tartozik a kedvenc témájú könyveim közé. Na és ezután jött a meglepetés, hogy annyira magával ragadott a történet, hogy alig tudtam letenni a könyvet! Fantasztikusan megírta, a nyelvezete meseszerű, szinte megszólít az író, melyre a kíváncsiság ösztökélt. A könyv elolvasása után egy kicsit a neten is kutakodtam és olyan boldog voltam, hogy ezeket már mind tudom az Ön könyvéből!!! Nagyon Gratulálok! Remélem, hogy még olvashatom az Ön más könyveit!!! Orsinak mondtam, hogy az iskolákban ezt a könyvet kellene adni a gyerekeknek. Ötös dolgozatok születnének III. Béla életéről.

Ui: Micsoda királyunk volt nekünk!!!

Köszönöm szépen, minden jót kívánva!

Gyöngyi