A jelenlegi korunk a specializálódás kora. Életünk minden területére jellemző, hogy figyelmünk egy adott terület egyre kisebb területére fókuszál, ezáltal egyre nagyobb eredményeket érünk el. Ugyanakkor lassan már elfelejtjük az egészet. A specializálódás fókuszált erőfeszítést igényel, és arra ösztönzi az egyént, hogy válasszon egy vagy néhány területet, ahol kiemelkedhet és kiemelkedővé válhat. A specializálódás az […]

Minden embernek vannak vágyai, elképzelése, hogy mit szeretne, de általában sokaknak ez sosem valósul meg. Másoknak meg szinte minden. Mi ez a két csoport közti különbség? Sokan mondják, hogy ezt szeretnék, meg az lenne a jó, de cselekedni érte már nem tesznek semmit. Ahogy a viccben, amikor az ember imádkozik az Istenhez, hogy legyen ötös

Az emberi lélek egyik legerősebb és legszebb tulajdonsága a remény. A mondás szerint „a remény hal meg utoljára,” és ebben van valami mélyen megindító és inspiráló. A remény olykor az életünk legnagyobb kincse, és egyúttal veszélyes sziklaként is szolgálhat, ha nem tudjuk megfelelően kezelni. A remény kifejezés mély és sokrétű jelentéssel bír. A mondás azt

Kedden elhunyt egy barátom, ügyfelem, Kutas László Kossuth díjas szobrászművész. Ha vele már nem is találkozunk többet, de műveit itt hagyta nekünk és utódainknak. Szerencsére szobrait és kisplasztikáit az egyik legtartósabb anyagba, a bronzba mintázta, így évszázadok múlva is látható lesz. Életművét ez év tavaszán, március 15-én ismerték el a legmagasabb díjjal, a Kossuth díjjal.

Az emberi kapcsolatokban a bizalom az egyik legfontosabb és legértékesebb tényező. A bizalom olyan érzés, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy biztosak legyenek egymásban, megbízzanak abban, hogy a másik fél az ő érdekeit is figyelembe veszi, és hajlandóak legyenek megnyílni a másik felé. A bizalom mindenféle kapcsolatban van, legyen a barátság, családi vagy romantikus

A reklámok gyakran azt sugallják, hogy pár nap alatt teljes mértékben megváltoztathatjuk az életünket. Ezek a csábító ígéretek azonban gyakran nem többek, mint egy illúzió. Az életünk megváltozása egy olyan téma, ami sokak számára elgondolkodtató és időről időre előkerül. A reklámok és a média sokszor olyan illúziót keltnek, mintha pár nap alatt egy csodaszer segítségével

Mindenkinek vannak álmai, céljai, vágyai. Vannak, akik még csak most kezdenek el gondolkodni ezeken, míg mások már évek óta dolgoznak rajtuk, de még nem indultak el a megvalósítás útján. Ahhoz, hogy elinduljunk a vágyott cél felé, meg kell tennünk az első lépést. Ez gyakran a legnehezebb rész. El kell kezdenünk dolgozni, el kell kezdenünk megváltoztatni

1960-ban mutatták be Federico Fellini rendezte „Az édes élet” (La Dolce Vita) című filmjét. A film középpontjában a főszereplő, egy római bulvárlap újságírója áll, aki olyan világban mozog, amely tele van luxussal, szórakozással, de ezért a felületességgel és a céltalansággal is. A fogyasztói társadalom hajnalán a film bemutatta, ha az emberek csak a külső csillogás,

Az önismeret legegyszerűbben megfogalmazva, arra a kérdésre ad választ, hogy ki vagy te, és milyen vagy te. Az emberi személyiség és önazonosság mély és megfejthetetlen, amit felfedezni és megérteni egy életen át tartó kihívást jelent. Az önismeret, az én-kép és a személyiség fejlődése a genetika, a környezeti hatások és a személyes tapasztalatok összetett együtteséből ered.

Az emberek évszázadok óta gondolkoznak, vitáznak azon, hogy mi dolgunk a világon, mi a világon való létünk célja. Az életünk során folyamatosan keressük a válaszokat arra, hogy miért vagyunk itt, mi a dolgunk a világban és milyen cél vezérel bennünket. Ezek a kérdések nem csak filozófiai elmélkedéseink tárgyai, hanem az életünk alapvető irányítói is. Tamási